Látnivalók a környéken

Erdő, erdő, erdő.....

Millió érdekesség, látnivaló veszi körül a tanyára látogatókat, a legközelebbi közülük a már ismertetett, sokszínű és értékes természeti környezet, melynek fő elemét a bakonyi bükkösök adják. 
Mivel a tanya Natura 2000-es védett területen található, fokozottan figyelni kell a természet óvására. 
A felszínen különleges formák sokasága figyelhető meg, szurdokvölgyek, sasbércek, források, még barlangok is, bár jelentős méretekkel ezek nem dicsekedhetnek. 

 

 

 

 

A különleges geológiai értékek, ősmaradványok, számtalan védett növény- és állatfaj mellett itt található Magyarország legöregebb szilfája is, korát 250-300 évre becsülik. 

Hegyi szil (Ulmus glabra). 

 

 

 

Ráktanya Tanösvény

A tanya körül futó, több szakaszban is bejárható, mintegy 10 km hosszú tanösvény útvonalán a környék természeti értékeinek bemutatása mellett sok-sok évmillió emlékeit láthatjuk. A barangoláshoz vezetőfüzetet tudunk biztosítani.

 

 

 

 

 

 

Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet

1991-ben hozták létre, területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába. Központja Bakonybél. A hegység legvadregényesebb része, sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi. Kiépült a Boroszlán tanösvény, amelyhez vezető füzet is készült. A bakonybéli Erdők Háza a környék természeti képét, erdőgazdálkodását mutatja be. * Kultúrtörténeti emlékek: halomsírok (Szászhalom), ősi földvárak, sáncok.

Kicsit távolabb....

Bakonybél

Bakonybél ezeréves múltra tekint vissza. Érdemes ellátogatni ide. 
A képen látható kápolna Bakonybéltől D-re található a Szentkútnál. Szent Gellért püspök, aki a bakonybéli bencés kolostorban élt 1023 és 1030 között, sok időt töltött itt remeteként elvonulva a világ zajától. Emlékére emelték a forrás mellett a kápolnát és készült el a kálvária is. Néhány éve a forrás vizét felduzzasztva kedves kis mesterséges tavat is létrehoztak, melynek partján szalonnasütésre, bográcsozásra is alkalmas tűzrakó helyeket alakítottak ki, padokkal, asztalokkal. Nagyon kellemes, barátságos pihenőhely. 

 

 

 

További látnivalók Bakonybélben: 

Bencés Apátság, templom (képen) 
Erdők Háza (a Nemzeti Park bemutatóhelye) 
Tájház 



Bakonybél Ráktanyától 8 km-re, É-ra van. 

 

Zirc

Zirc a Magas-Bakony fővárosa, kedves kisváros, rengeteg látnivalóval. 
Meghatározó épülete a Cisztercita Apátság a templommal, amely megkapta a Basilica minor rangot.
Az apátság épületében látható a 
Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a 
Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításának egy része (a másik a tér sarkán egy felújított épületben látható, "Jégkorszaki óriások a Bakonyban" címmel. 
További látnivalók: 
Reguly Antal Múzeum 
Arborétum 
Mezőgazdasági gépkiállítás 

Nyári programok: 
Betyárnapok 
Zirci Buli 

Hárskút

Hárskút a Dunántúl legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti magassága 499,5 m. Temploma 1949-51 között épült. 
Itt élt a szarvasgombákkal is foglalkozó Szemere László, akinek emléktáblája a Művelődési ház falán látható. 
Határában számtalan természeti kincs található, itt van az egyik hazai lelőhelye a jégkorszaki maradvány medvefül kankalinnak (Primula auricula ssp. hungarica) és a győzedelmes hagymának(Allium victorialis). 
Nagyon tiszta levegőjű falu. 
A kép hátterében a Dunántúl legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (704 m) látható.

 

 

Herend

Látnivalók: 
Porcelánmúzeum 
Porcelángyár 
Porcelánium

 

 

 

 

Szentgáli Tiszafás Természetvédelmi Terület

Szentgál és Márkó között, a Miklós Pál-hegy oldalában található Európa második legnagyobb tiszafása. Területe 213 hektár, fokozottan védett. A tiszafa itt a bükkösök második lombkoronaszintjét alkotja, több százezer példánnyal. Értékes fáját sok célra használták. 

 

 

 

Pénzesgyőr

A település nevét a környéken sokfelé található, a népnyelv szerint "Szent László pénze"-ként ismert tengeri egysejtű (Nummulites) maradványairól kapta. A Som-hegy lábánál, a Gerence-patak mentén elterülő kis falucska (375 lakossal) környékén rengeteg gyönyörű kirándulóhely található. Ilyen pl. a Szömörke-völgy, a környék legszebb szurdokvölgye, a Kerteskői-szurdok vagy a Som-hegy barlangjai. 
A Szömörke-völgy Pénzesgyőr és Bakonybél között, a Gerence-patak csodaszép szurdokvölgye, ide folyik be a Judit-forrás mésztufa gátakat alkotva, kiemelkedő geológiai érték. 

 

Itt található a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Oktatóközpontja, mely a fenntartható életmód módszereinek és a biogazdálkodásnak a népszerűsítését tűzte ki céljául.

 

 

 

Barlangok

A legjelentősebb barlangok a környéken a Gerence-völgy mellékágában található Odvaskő (képen), a Kőris-hegy csúcsa alatti Ördöglik, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik a Pénzesgyőr felett magasodó Nagy-Somhegyen. 

 

 

 

 

Veszprém

Veszprém a királynék városa. Első virágkorát az Árpád-korban élte (900-1301). Feje­delmi, majd ki­rályi székhely volt, itt alapította első királyunk, Szent István az ország első püspöksé­gét. A vár­ban található Szent Mihály Székes­egyházat István bajor származású felesége, Bol­dog Gizella királyné emeltette. A veszprémi püspök koronázta a ma­gyar királynékat. 
A város hangulatát a történelme is meghatározza. Rengeteg látnivaló van a városban, a vár, a múzeumok (Laczkó Dezső Múzeum, Téglamúzeum, stb.), a történelmi emlékek mellett érdemes felkeresni a Kittenberger Kálmán Vadasparkot is, ahol egyre szebb és jobb körülmények között láthatunk rengeteg egzotikus állatot.